Ballooerveld

És vizsgaláz.

Meg talán vége a télnek! Két napja már, hogy a sícucc nélkül bicózom, bár ma a rend kedvéért már megint felfújt a szél a járdára.

Hétvégén Balloo, a tavaszias (tehát fagypont feletti) idő örömére. Láthattuk volna előre, hogy Drenthe népességének jelentős hányada hasonlóképp gondolkodik. Mint egy óvoda, annyi gyerek, és csak meneteltek a homokban a lelkes kirándulók, mint a birkák, hogy az igazi birkanyájat megtalálják, meg hogy végre lélegezzenek (és ne fagyjon szét a tüdejük).

Aztán elfáradtak és letelepedtek, a hangát nem lehetett látni tőlük, annyian ültek benne. Mi kitartóan küzdöttünk a minden irányból szembefújó széllel, és megérte: a gyönyörű, szeretett Balloo-m azzal lepett meg, hogy a juhnyáj kellős közepébe vezetett minket.

EZT AZ ÉLMÉNYT!!!

Meg a kutya!...

Épp a cigányság helyzetéről hallgatom Bolgár Györgyöt, meg perpil Lévai Katalint, és erről jut eszembe a mai kis közjáték. A bostoni robbantásokról beszéltük meg azt a keveset, amit tudunk, amikor Rita, a kedves, bájos, örökké mosolygó, okos kis osztálytársam szólt néhány szót az ő saját, iraki tapasztalatairól. Rita az egész családjával menekült ide egy éve, hogy mint keresztények, életben maradjanak. Azóta lelkesen integrálódnak, birkóznak a nyelvvel. Apuka fizikus, Rita is IT szakon volt egyetemista. Amit nekünk elmondott, úgy gondolom, tanítani kéne, de szó szerint. Azt, hogy nem is olyan régen moszlimok és keresztények békében éltek egymás mellett. A szeparatistákat mindkét valláshoz tartozók elítélték. A diktatúrát is. A közelmúltban indultak a szélsőséges terrorakciók a keresztények ellen. Amikor Nyugaton bármilyen moszlimokat sértő, vagy iszlámellenes cselekmény történik, azt az iraki keresztényeken torolják meg. Egyszer bosszúból, mert valahol Európában az iszlámot támadták, 13 keresztény templomot robbantottak fel Irakban. 

Ritáék családja azzal szembesült, új hazájuk nem fogadja őket olyan szívélyesen, ahogy azt várták. Az arab világ a Nyugat számára ugyanaz a misztikum, mint évszázadokkal ezelőtt. Ha arab, akkor moszlim, és ha moszlim, akkor terrorista. Ritát rendszeresen kérdik arról, hogyhogy nem hord fejkendőt. A felvilágosult nyugatiak félnek tőlük.

És akkor Rita elsírta magát.

Mint amikor a szürke, fenyegető felhő eltakarja a Napot...

Milyen világot hagyunk rájuk?...

Palacsintatorta

Egyszerű és nagyszerű: csoki és palacsinta! A recept igazából bármi lehet. Lényeg, hogy palacsintából és töltelékből álljon.

250 g lisztkeverék (aki amiből, én gesztenye- (50 g) és hajdinalisztből (200 g) )
6 tojás
kb. 1/2 l víz
kb. 1/2 dl (olíva)olaj
sütéshez kókuszzsír

180 g nagyon sötét csokoládé
2 ek nagyon jó minőségű kakaópor
4 dl sűrű kókusztej (én a szokásos kókuszkrémem használtam)
4 ek kókuszzsír 
igény szerint édesítő: sztívia, eritrit, xylit, kinek mi van
4 banán, felkarikázva
250 g (mélyhűtött) málna

Palacsintákat sütünk, kicsit vastagabbat, mint a szokásos feltekerendő verzió. A liszteket nyilván mindenki maga keveri, ízlés szerint. A krém összetevőit összemelegítjük, nem muszáj gőz fölött, én ezeket mindig kislábosban főzöm. Ilyen sok csokitól isteni, mély ízű masszát kapunk. Rétegezünk: palacsinta, krém, némi gyümi, palacsinta, krém...

Munkát, kenyeret!

Munkakeresés indul! Mármint részemről. Férj gyakorlatilag teljes munkaidőben munkát keres. Én meg teleírtam a werk.nl-t, (most az előbb), és várom a csodát. Őszintén szólva nem fűzök hozzá vérmes reményeket, annyit kínlódik most itt mindenki. De már a cv-t megírni hollandul, meg a "kifejtősöket", már az is izgalmas volt. Újra a munkapiacon! Végre! 

Mert ugye az iskolám a vége felé közeledik - és én gyanúsan nyugodt vagyok. (A rend kedvéért: a holland iskolám. A másik kettőről majd később.) Jövő héten már megyek a lezen és luisteren vizsgáimra. Hol vannak a próbavizsgák szövegei az újságokhoz képest, amiket rendszeresen olvasok?? A Trouw nívója után vhogy nem hiszem, hogy félnem kellene. A beszélős, írós vizsgától ugyan tartok, de az még messze(bb) van. És utána vége a sulinak, mehetek akár teljes munkaidőben is dolgozni. 

A "kenyeret" csak azért került a címbe, mert jól hangzik, és mert sütnöm kéne...

Nem állapot ez a munkanélküliség, Férj szörnyen kínlódik, emészti magát és szép lassan tönkremegy, a bankszámla meg apadozik, a magyar pióca társaságok, amiket még mindig pénzelünk, meg a vérünket is kiszívnák. A suliban mindenki munkanélküli, érthető, ezt a tempót munka mellett nem lehet bírni (bár ők lassabban haladnak). Csak az a szomorú, hogy igazából mindenki folyamatosan munkát keres. De majd én!!! Nekem sikerülni fog. (Kezdek olyan kába lenni, hogy ezt még el is hiszem.) 

(Képek: Google)

A punnyadtság okozója részben a kései óra: éjjel 1:20 van, részben a mai nap. Délelőtti jövés-menés után gyerekekkel elmentünk egy sportdélutánra M. iskolájának tornatermébe. Szerdánként mindenki számára nyitva áll, aki mozogni szeretne. Ma is M. volt a legaktívabb, meg én. Kosaraztam, szekrényugrottam, falat másztam (le is pottyantam), irtó jólesett! Aztán lányzóval bicó a városba, elvitt a lelkem színházba, a Péter és a farkas gyerekekre komponált előadására. Szuper volt. Minden suliban tananyagként vették, és a gyerekek vihettek egy kísérőt a bemutatóra. Élő klasszikus zene, remek előadás (mert volt egy mesélő), s a végén a helyi Drents dialektussal, Drenthe tartomány "himnuszával" a közönséget is megénekeltették.