2013. április 10., szerda

Munkát, kenyeret!

Munkakeresés indul! Mármint részemről. Férj gyakorlatilag teljes munkaidőben munkát keres. Én meg teleírtam a werk.nl-t, (most az előbb), és várom a csodát. Őszintén szólva nem fűzök hozzá vérmes reményeket, annyit kínlódik most itt mindenki. De már a cv-t megírni hollandul, meg a "kifejtősöket", már az is izgalmas volt. Újra a munkapiacon! Végre! 

Mert ugye az iskolám a vége felé közeledik - és én gyanúsan nyugodt vagyok. (A rend kedvéért: a holland iskolám. A másik kettőről majd később.) Jövő héten már megyek a lezen és luisteren vizsgáimra. Hol vannak a próbavizsgák szövegei az újságokhoz képest, amiket rendszeresen olvasok?? A Trouw nívója után vhogy nem hiszem, hogy félnem kellene. A beszélős, írós vizsgától ugyan tartok, de az még messze(bb) van. És utána vége a sulinak, mehetek akár teljes munkaidőben is dolgozni. 

A "kenyeret" csak azért került a címbe, mert jól hangzik, és mert sütnöm kéne...

Nem állapot ez a munkanélküliség, Férj szörnyen kínlódik, emészti magát és szép lassan tönkremegy, a bankszámla meg apadozik, a magyar pióca társaságok, amiket még mindig pénzelünk, meg a vérünket is kiszívnák. A suliban mindenki munkanélküli, érthető, ezt a tempót munka mellett nem lehet bírni (bár ők lassabban haladnak). Csak az a szomorú, hogy igazából mindenki folyamatosan munkát keres. De majd én!!! Nekem sikerülni fog. (Kezdek olyan kába lenni, hogy ezt még el is hiszem.) 
(Képek: Google)


A punnyadtság okozója részben a kései óra: éjjel 1:20 van, részben a mai nap. Délelőtti jövés-menés után gyerekekkel elmentünk egy sportdélutánra M. iskolájának tornatermébe. Szerdánként mindenki számára nyitva áll, aki mozogni szeretne. Ma is M. volt a legaktívabb, meg én. Kosaraztam, szekrényugrottam, falat másztam (le is pottyantam), irtó jólesett! Aztán lányzóval bicó a városba, elvitt a lelkem színházba, a Péter és a farkas gyerekekre komponált előadására. Szuper volt. Minden suliban tananyagként vették, és a gyerekek vihettek egy kísérőt a bemutatóra. Élő klasszikus zene, remek előadás (mert volt egy mesélő), s a végén a helyi Drents dialektussal, Drenthe tartomány "himnuszával" a közönséget is megénekeltették.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése