2013. május 4., szombat

Quinoa paradicsommal és kurkumával

Csodálatos gasztroirodalmat, egy dél-afrikai ízutazást olvasgatva, és a képekben gyönyörködve esett a választásom egy könnyen elkészíthető, kevés alapanyagból álló köretre. Az eredeti recept búzatöretből, paradicsomból, hagymából és kurkumából áll. Mivel az amúgy igen drága EkoPlazában féláras volt a quinoa, ráadásul a vörös quinoával dúsított verzió, a Lidl-ben meg olcsó natúr kesudiót találtam, saját ízlésemre szabtam a dél-afrikai specialitást.


250 g quinoa (natúr, vagy quinoa-mix)
4 paradicsom
1 ek ghee (vagy vaj)
50 g húsos szalonna (elhagyható)
1 vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1/2 piros kaliforniai paprika (vagy pritaminpaprika, vagy kápia)
1 ek kurkuma
1 csapott ek őrölt pirospaprika
1 csokor friss oregano (vagy 1 ek szárított)
2-3 ágacska friss rozmaring (vagy 1 kk szárított)
1 tk bazsalikom
só, bors
100 g natúr kesudió

A quinoát megfőzzük (ld. csomagolás). A ghee-t felhevítjük, a szalonnakockákat beleforgatjuk, a felkockázott hagymát is. Takarékon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felaprózott fokhagymát és a kis kockákra vágott paprikát, tovább pároljuk. A parikat meghámozzuk (forró vízbe dobjuk, hideg vízzel hűtjük, így könnyen lejön), felvágjuk, botmixerrel egyneművé pépesítjük. (A lányom legalábbis máshogy nem eszi meg.) Mikor a paprika és a hagyma szinte elolvadt, a paradicsomot hozzáöntjük, megfűszerezzük a fenti lista szerint és takarékon főzögetjük, jó szószosra, kb. 15 percig. A kesudiót száraz serpenyőben megpirítjuk, és vagy megőröljük, vagy késsel felaprózzuk. Őrölve jobban sürít, darabolva jobban ropog. A szószt levesszük a tűzről, a kesut és a quinoát belekeverjük, egész kesuszemeket is tehetünk bele, és tálaljuk. Rendkívül kiadós, egytálétel is lehet. Húsok kiváló körete, de a zöldet szinte hívja maga mellé. Mi olívaolajon megfuttatott cukkinikarikákkal ettük, egy egyszerű de nagyszerű (kívül ropogós, belül szaftos) sült csirkecomb mellé.

Vizsgahelyzetek

Nincs semmi új a Nap alatt. Alvásmegvonás, könyvek, írás és írás és írás, kellő idegeskedés - igen, már megint egy vizsga. 
A vizsgával pedig lezárult egy intenzív időszak: a holland iskolám. A hétfő-kedd-péntek, a csoportom, a tanáraim, s a sok gyakorlás, a rengeteg tananyag ápr.24-én megpróbáltatott és véget ért. Hadd ne merüljek a részletekbe, álljon itt csak annyi, hogy nehéz volt, és korántsem biztos, hogy mind a négy részvizsgám sikerült. 

Zwolle, vizsga, kacsa - az ebédszünetben
Bár bejárhatok még, amíg az eredményem várom, de szinte kinéztek a csoportból, amikor bementem élménybeszámolni, merthogy biztos van jobb dolgom is, mint ott ülni. Hát öööö.... Hazajöttem, elég furán kezdtem érezni magam (ez soha nem vezet jóra), és a készülő lelki vihart megelőzendő, este már körbe is vettem magam néhány vaskos bioszkönyvvel, meg kerestem egy angol szaknyelvi vizsgát (a Georgikonon, persze), összeállítottam magamnak egy vizsgarend-tervet, és megnyugodtam: az élet megy tovább.

Barátkozás a Kinderboerderij-ban
("kinderbúrderáj" kb. gyerekfarm)
Az élet megy tovább
Régi barátok
Eközben öt különböző szintű és tartalmú önéletrajzzal keresek munkát, és az újságban inkább átugrom a gazdasági híreket. Elég egy pillantás a grafikonokra: a monoton növekvő úgyis a munkanélküliség, a monoton csökkenő meg a kibocsátás. Már az is eredmény, hogy Férj hétfőn és kedden is 2. körbe megy két céghez, ez 10 évet fiatalított rajta. Talán újra élni meg beszélni kezd, HA... 

Macim és pacim
A Georgikon visszavár. Az első tárgy, amibe belevetettem magam, az Állattan. Mi más?... Elhinni még nem... Én még azt sem mertem elhinni, amikor felvettek, és ott ültem a padban, és azt hallgattam, ami érdekel. Ami a legjobban... Ez egy teher. Amolyan "nagy lehetőség", amit ha most elszúrok, elszáll, miattam. A tananyag azóta sem lett könnyebb, sem kevesebb, de a mélyvíz tart fenn. Lebegni csak abban lehet. 

Mákos kocka

Kedvenc alapanyagom, ha sütiről van szó. Anyu küldött utánpótlást postán, így kénytelen voltam sütni... ah, szegény én! Szeletsüteményt akartam, sok mákkal, és sárgabarackkal - de ez utóbbi híján almával raktam ki a tetejét. 


100 g szezámmag
50 g gesztenyeliszt
100 + 50 g kókusz
100 g datolya
2 tojás
1 kk sütőpor
csipet só, bors

250 g mák
1 marék mazsola
15 csepp stevia
1/2 citrom héja
kb. 4 dl sűrű kókusztej (én kókuszkrémből főztem)
1 púpos ek kókuszzsír
3-4 alma, vagy ha van, sárgabarack bőven

A szezámot és 100 g kókuszt megőrlünk, a gesztenyeliszttel, kókuszreszelékkel, sütőporral, sóval és borssal összekeverjük. A datolyát felvagdaljuk, pici vízzel, rövid ideig főzzük, hogy megpuhuljon, botmixerrel pépesítjük, és a lisztkeverékhez adjuk. Hozzáadjuk a tojásokat, jól elkeverjük, gyúrjuk, majd két sütőpapír között sodrófával kb. 5 mm vastagságú lappá nyújtjuk. 175 fokon 18-20 percig sütjük.
Közben a mákot megdaráljuk (én 2 kiskanál nyírfacukorral, hogy jobban vigye a daráló), a kókusztejet megmelegítjük, a kókuszzsírt, a mákot és a mazsolát belekeverjük, sűrű pépet főzünk. A tűzről levéve citromhéjat reszelünk bele, és ízlés szerint édesítjük. (Ha vki a szuper "santen" kókuszkrémtömböt használja, mint én, akkor az egész 200 g-os tömb kell, a rajta lévő kókuszzsírral együtt.) Az almákat meghámozzuk, vékonyra szeleteljük.
A majdnem átsült tésztalapot kivesszük a sütőből, rásimítjuk a mákot, tetejét kirakjuk az almával, visszatoljuk a sütőbe, és további 20-25 percig, az alma puhulásáig sütjük.

Érdemes este sütni és másnap enni, jót tesz neki, ha hagyjuk összeérni az ízeket!
Alig várom, hogy sárgabarackkal is megsüssem!



2013. április 16., kedd

Ballooerveld

És vizsgaláz.
Meg talán vége a télnek! Két napja már, hogy a sícucc nélkül bicózom, bár ma a rend kedvéért már megint felfújt a szél a járdára.
Hétvégén Balloo, a tavaszias (tehát fagypont feletti) idő örömére. Láthattuk volna előre, hogy Drenthe népességének jelentős hányada hasonlóképp gondolkodik. Mint egy óvoda, annyi gyerek, és csak meneteltek a homokban a lelkes kirándulók, mint a birkák, hogy az igazi birkanyájat megtalálják, meg hogy végre lélegezzenek (és ne fagyjon szét a tüdejük).
Aztán elfáradtak és letelepedtek, a hangát nem lehetett látni tőlük, annyian ültek benne. Mi kitartóan küzdöttünk a minden irányból szembefújó széllel, és megérte: a gyönyörű, szeretett Balloo-m azzal lepett meg, hogy a juhnyáj kellős közepébe vezetett minket.
EZT AZ ÉLMÉNYT!!!
Meg a kutya!...


Épp a cigányság helyzetéről hallgatom Bolgár Györgyöt, meg perpil Lévai Katalint, és erről jut eszembe a mai kis közjáték. A bostoni robbantásokról beszéltük meg azt a keveset, amit tudunk, amikor Rita, a kedves, bájos, örökké mosolygó, okos kis osztálytársam szólt néhány szót az ő saját, iraki tapasztalatairól. Rita az egész családjával menekült ide egy éve, hogy mint keresztények, életben maradjanak. Azóta lelkesen integrálódnak, birkóznak a nyelvvel. Apuka fizikus, Rita is IT szakon volt egyetemista. Amit nekünk elmondott, úgy gondolom, tanítani kéne, de szó szerint. Azt, hogy nem is olyan régen moszlimok és keresztények békében éltek egymás mellett. A szeparatistákat mindkét valláshoz tartozók elítélték. A diktatúrát is. A közelmúltban indultak a szélsőséges terrorakciók a keresztények ellen. Amikor Nyugaton bármilyen moszlimokat sértő, vagy iszlámellenes cselekmény történik, azt az iraki keresztényeken torolják meg. Egyszer bosszúból, mert valahol Európában az iszlámot támadták, 13 keresztény templomot robbantottak fel Irakban. 
Ritáék családja azzal szembesült, új hazájuk nem fogadja őket olyan szívélyesen, ahogy azt várták. Az arab világ a Nyugat számára ugyanaz a misztikum, mint évszázadokkal ezelőtt. Ha arab, akkor moszlim, és ha moszlim, akkor terrorista. Ritát rendszeresen kérdik arról, hogyhogy nem hord fejkendőt. A felvilágosult nyugatiak félnek tőlük.
És akkor Rita elsírta magát.
Mint amikor a szürke, fenyegető felhő eltakarja a Napot...

Milyen világot hagyunk rájuk?...

2013. április 10., szerda

Palacsintatorta

Egyszerű és nagyszerű: csoki és palacsinta! A recept igazából bármi lehet. Lényeg, hogy palacsintából és töltelékből álljon.



250 g lisztkeverék (aki amiből, én gesztenye- (50 g) és hajdinalisztből (200 g) )
6 tojás
kb. 1/2 l víz
kb. 1/2 dl (olíva)olaj
sütéshez kókuszzsír

180 g nagyon sötét csokoládé
2 ek nagyon jó minőségű kakaópor
4 dl sűrű kókusztej (én a szokásos kókuszkrémem használtam)
4 ek kókuszzsír 
igény szerint édesítő: sztívia, eritrit, xylit, kinek mi van
4 banán, felkarikázva
250 g (mélyhűtött) málna

Palacsintákat sütünk, kicsit vastagabbat, mint a szokásos feltekerendő verzió. A liszteket nyilván mindenki maga keveri, ízlés szerint. A krém összetevőit összemelegítjük, nem muszáj gőz fölött, én ezeket mindig kislábosban főzöm. Ilyen sok csokitól isteni, mély ízű masszát kapunk. Rétegezünk: palacsinta, krém, némi gyümi, palacsinta, krém...




Munkát, kenyeret!

Munkakeresés indul! Mármint részemről. Férj gyakorlatilag teljes munkaidőben munkát keres. Én meg teleírtam a werk.nl-t, (most az előbb), és várom a csodát. Őszintén szólva nem fűzök hozzá vérmes reményeket, annyit kínlódik most itt mindenki. De már a cv-t megírni hollandul, meg a "kifejtősöket", már az is izgalmas volt. Újra a munkapiacon! Végre! 

Mert ugye az iskolám a vége felé közeledik - és én gyanúsan nyugodt vagyok. (A rend kedvéért: a holland iskolám. A másik kettőről majd később.) Jövő héten már megyek a lezen és luisteren vizsgáimra. Hol vannak a próbavizsgák szövegei az újságokhoz képest, amiket rendszeresen olvasok?? A Trouw nívója után vhogy nem hiszem, hogy félnem kellene. A beszélős, írós vizsgától ugyan tartok, de az még messze(bb) van. És utána vége a sulinak, mehetek akár teljes munkaidőben is dolgozni. 

A "kenyeret" csak azért került a címbe, mert jól hangzik, és mert sütnöm kéne...

Nem állapot ez a munkanélküliség, Férj szörnyen kínlódik, emészti magát és szép lassan tönkremegy, a bankszámla meg apadozik, a magyar pióca társaságok, amiket még mindig pénzelünk, meg a vérünket is kiszívnák. A suliban mindenki munkanélküli, érthető, ezt a tempót munka mellett nem lehet bírni (bár ők lassabban haladnak). Csak az a szomorú, hogy igazából mindenki folyamatosan munkát keres. De majd én!!! Nekem sikerülni fog. (Kezdek olyan kába lenni, hogy ezt még el is hiszem.) 
(Képek: Google)


A punnyadtság okozója részben a kései óra: éjjel 1:20 van, részben a mai nap. Délelőtti jövés-menés után gyerekekkel elmentünk egy sportdélutánra M. iskolájának tornatermébe. Szerdánként mindenki számára nyitva áll, aki mozogni szeretne. Ma is M. volt a legaktívabb, meg én. Kosaraztam, szekrényugrottam, falat másztam (le is pottyantam), irtó jólesett! Aztán lányzóval bicó a városba, elvitt a lelkem színházba, a Péter és a farkas gyerekekre komponált előadására. Szuper volt. Minden suliban tananyagként vették, és a gyerekek vihettek egy kísérőt a bemutatóra. Élő klasszikus zene, remek előadás (mert volt egy mesélő), s a végén a helyi Drents dialektussal, Drenthe tartomány "himnuszával" a közönséget is megénekeltették.  

2013. március 30., szombat

Traktorkiállítás


Ma a TT Hall, ami a mociversenypálya melletti fedett hodály, fiaink szívét melengető rendezvénynek adott otthont. A két család gyerektagjainak kb. kánaán, nekünk meg lazulás. Greetje, mint szakértő, körbevezetett és beavatott. Marha érdekes volt - ez most szó szerint, Greetje ugyanis egy tehénfarmon nőtt fel, és mindent tud, ami agrár. Nem tudtuk nem észrevenni, milyen kevés volt a nő ezen a szuper kiállításon. Barátnőm szerint az "igazi nőket" egy divatbemutató lehet, hogy jobban érdekelné. Sjoerd meg rávágta, hogy traktor helyett Zalando!! :)

Büszkén pózol az antik kombájn fontosságának tudatában

Minik és óriások
Örökké mosolygó Greetje, és Sjoerd, a családi fotós
Sikerült majdnem megállniuk a kép kedvéért
Csipkeverő néni épp azt magyarázza,
milyen könnyű a mestersége
Végül egy bűnrossz, mobilommal felvett videó a gőzgéprészlegről, ami nekem a kiállításról a legjobban tetszett. Pöfögő, kattogó, működő masinák, gyönyörűek. Belinkelek egy youtube-videót, ha Sjoerd is feltöltötte a saját felvételét.


Greetje tegnap volt szülinapos. Vasárnap tartotta a bulit, az egész családja ott volt, meg mi. Erről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Hangulat, kedves emberek, és kaja egy hadseregre. Tegnap este, a lovarda meg a vacsi után is átugrottunk még egy kávéra. A kis kávé éjjel egykor már véget is ért :) A szomszédok is átjöttek, ők is kedvesek, és a kedvenc korosztályom Hollandiában, 60-70 év közöttiek. A gyerekek végül szó szerint egymás hegyén-hátán elaludtak. 


Ezt a virágot igazság szerint tőlük, Greetje-től és Sjoerd-tól kaptuk, ideköltözésünk első évfordulója alkalmából.




Tavaszváró salátám

Mind a négy évszakban készítek kiadós, tarkabarka salátaebédet. Az alap jégsali, fejes sali vagy friss spenót levelei, a "felépítmény" is a piac szezonális kínálatának függvényében változik. Mikor mit kapok, és mennyiért, no meg mit rejt a hűtőm gyümi- és zöldségfiókja. A képen szereplő tekintélyes példányt egy behavazott márciusi napon pakoltam össze. Nyáron dinnye is megy bele, ősszel szőlő és dió. A tojás lehet lágy, ekkor krémes öntetként vonja be a salit, vagy kemény, félbevágott, akkor a tetejét díszítjük vele. Kedvenc ebédem, százszor felülmúlja bármelyik kenyeret!


1 fej jégsaláta v. fejes saláta (vagy ennek megfelelő friss spenótlevél, de annak erős az íze!)
10 tojás (4 személyre)
1 nagy narancs
2 alma
1 körte
2 banán
1-2 sárgarépa
2 szál újhagyma
1/2 kígyóuborka
extra szűz olívaolaj
só, bors
vegyes csíra
magvak, pl. pisztácia, tökmag, diófélék, napraforgómag

A tojásokat a kívánt állagúra főzzük, én a legjobban félkeményen, kissé folyós sárgával szeretem. (Forrásban lévő vízbe tesszük, 7 percig főzzük.) A salátát felvagdaljuk, laskázzuk. A répát, az újhagymát és a banánt karikázzuk, a többi gyümölcsöt és az ubit kockákra vágjuk. Minden tálba salátaleveleket teszünk, és ráhalmozzuk a megfelelő arányban a "feltétet". Meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. A tojásokat késsel, vagy tojásvágóval felvágjuk, a saláták tetejére fektetjük. Végül ízlés szerint magvakkal gazdagítjuk. Tetejére egy kócos kupac csírát ültetünk.
Egészségünkre!

A lágyabbra főzött tojást érdemes a tojásvágóval felszeletelni, majd merőlegesen újravágni, így kis kockákat kapunk. A narancs levével, sóval és borssal összekeveredve lágy, krémes öntet lesz belőle. A tojás keménysége, és ahogyan felvágjuk, más-más karaktert ad a salátának. Két egyforma salátát szerintem sosem csináltam, már csak a variációk miatt is megunhatatlan. 
A gyerkőcök körében is biztos siker!


2013. március 26., kedd

Magasföldi mindennapok

Az az egyetlen hátránya a blogolvasásnak, hogy az ember egy pillanatra a blogozó (nevezzük nevén: Dea) életének része lesz, bekukkant és körülnéz kicsit, vigyorog meg ámuldozik - aztán lecsukja a laptopot és felmegy aludni itt Assenben. Semmi gond nincs Assennel meg az alvással, csak jó lenne néha átruccanni a Magasföldre. Már ha éppen nem tintahallal foglalatoskodnak. 

Kép: Dea

Ezt nyilván csak Dea érti rajtam kívül, úgyhogy írok gyorsan mást is.

Erwin késsel, villával eszik, amikor épp hajlandó evőeszközt a kezébe venni. Mára tökéletesítette a technikáját, a reggeli mákos muffinját 3 vékony szeletre vágta, este a husit falatkázta. Én még ilyen ügyes gyereket nem láttam.
Az esti mesék után, mikor szokás szerint összebújtunk a gyerekekkel az ágyukban, a világ legszerencsésebbjének éreztem magam. 

És ez most úgy elég is.

(Tanulás, próbavizsgák, munkanélküliség, fagyos szél, adóvisszatérítés, <-- hurrá, Előd levele, mínusz 10, csakazértis kertészkedés, tanulás, próbavizsgák... az élet alsóbbrendű mozzanatai.)

2013. március 21., csütörtök

Almás-zelleres villámlás

Azaz hete bliksem :)  Ez a régi, holland köret igazi téli vigaszkaja. Édes, sós, forró, nyammogós. Eredetileg persze krumplival készül, édes és savanyú főzőalmákkal. Az én verziómban zeller váltja a krumplit, és legszívesebben az egyszerre édes és savanykás, csemege Elstar almával főzöm. Az itt kapható óriási zellergumók csodálatosan édesek, és krémesre párolódnak a saját levükben. Hogy egy ízlelőbimbó se maradjon "szárazon", fokhagyma is kerül a lábosba, no meg füstölt szalonna. Sült húsok körete, itt hagyományosan speklap, azaz a nyersen kapható császár mellé kerül a tányérra.


másfél fej zeller (több legyen 1 kg-nál)
1 kg alma (Elstar, ennek hiányában Idared javasolt)
fél fej fokhagyma
füstölt zsírszalonna
só, bors
esetleg rozmaring, vagy esetleg tárkony (nélkülük is finom!)

Vastag fenekű lábosban, pl. nehéz vaslábosban kiolvasztunk annyi szalonnát, amennyit nem szégyellünk. A kockákra vágott zellert és az almákat rádobjuk, átforgatjuk, a fokigerezdeket hozzákeverjük, először magas lángon kissé megkapatjuk, majd takarékon, fedő alatt a saját levében pároljuk. Mikor már elkezdtek összeérni az ízek, sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. Kb. 3/4 óra párolás után lesz kész, ez a hozzávalók minőségétől és milyenségétől függ. Lehet tovább fűszerezni, passzol hozzá kevéske rozmaring VAGY icipici tárkony, de először az alaptípust javaslom, az is valóságos ízbomba. Mire kész, a fokhagyma elolvad, a kockák krémesre párolódnak.



Alkotók

Havas képet csak azért nem teszek fel, mert ide már nem vagyok hajlandó beengedni a hosszúra nyúlt telet. Még ma is havazott, pedig már a szülinapomra kell lassan készülődnöm. Húsvéti deko is késik - kinek van kedve nulla fokban nyuszikákat készíteni, meg kis kedves, színes tojáskákkal bíbelődni?!

Michelle ilyeneket rajzolgat mostanában...
A gyerkőcök ügyesednek: az egyik főz, a másik vág, de ennek előtörténete van.
A Fióka ollót ragadott és az összes, keze ügyében lévő papíron kipróbálta. Azóta mintha rendezettebb lenne a nappali... Inkább felszámoltuk a papírhalmokat. Az olló iránt táplált érdeklődését nem fojtottuk el, hanem megtanítottuk helyesen kezelni a "kezébe nem való" eszközt. Az eredmény alább látható, az autót egyedül vágta ki az eredetileg téglalap alakú  kemény papírból.



Michelle főzésre járt csütörtök délutánonként, kemény 3 alkalommal. Az eredeti tanár lemondta, így gyorsan - és leleményesen - beszervezték a helyi kínai éttermet, hogy tartsa meg a foglalkozásokat. A röhögéstől szinte fuldokoltam, namondom, pont a kínaiban fog főzni a lyány?! Ugrattuk is napokig a rendeléseinkkel, mígnem az első főzőóra után, sugárzó arccal átnyújtotta az általa készített, überfinom saté-t. Húsdarabolás, sütés, szósz, minden, ahogy kell. Aztán spring roll, majd bami volt a végrehajtott feladat. És mindenből családi adagot csinált, mindent megosztott, majd rávett, hogy itthon folytassuk a csütörtöki konyhatündérképzést. Ma befogtam a zöldségelőkészítésbe, húst is sütött. 


A zord időről még egy gondolat. Itt érdekes módon nem a tavaszhoz sorolják a márciust. Nincs is igazán felháborodva senki a szűnni nem akaró havazáson. Sőt, meglepődnek, mikor mesélem, hogy nálunk már lassan egy hónapja ketyeg a tavasz. Hiszen csak márc.20-án, déli 12-kor kezdődik, tehát a csillagászati évszakokat tartják számon. Ha belegondolok, mennyire logikus! És mennyire holland: nem siránkozunk, ésszerűen gondolkodunk. Ennyi.

Hétvégi kirándulás szokatlanul passzív pillanata.
Általában a kutyákkal együtt rohangálnak.



2013. március 7., csütörtök

Krókusz


Tavasz lett egy reggelen. Varázsütésre kinyíltak az első virágok, megjelentek mindenféle szárnyas lények, és diszkréten elvonultak a télikabátok a szekrény mélyére. 
Azt az érzést meg szavakba sem tudom önteni, amikor nem fagytam le a bicóról. 


A fönti krókusz az (Élet)kertben pompázik, ez a kis nivalis az egyik parkban virít. 
Első kávé a kertben, majd az első ebéd is, és egy boldog, napfényes délután Greetje barátnémmal, és négy visongó gyermekkel, meg egy-két (liter) kávéval.


Csupazöldség, friss ízek, még a kaja is jobban esik, ha rásüt a nap! Minden kertben száradó ruhák lengedeznek, emberek gereblyéznek, babrálnak, bármi, csak odakinn lehessenek. Kutyáink egész nap sütkéreznek, mint egy napraforgó, úgy követik a Nap járását. 


Vadon növő, pompázatos krókuszmezőn olyat láttam, ami végérvényesen elüldözte a búbánatos telet. Lehet keresgélni :)))
(Zümmög :) )
A kertben citromlepkék viháncoltak, sokáig gyönyörködtünk az örömrepülésükben. A madárdal hangos, színes piaci forgatagra emlékeztet. A bokrokon és fákon kivétel nélkül kibújtak a pici, friss-zöld levélkék. Tavasz :)

UI: Holnap madárodúkat megyünk M-ék osztályával kiaggatni az erdőbe. Esőt mondanak.
Hétvégére -6 fokot, meg havat.


Zsemlemuffin

Mostanában egyre kevesebb édes muffint sütök. Reggelire valamilyen tojás, vagy kenyér kerül az asztalra, ebédre meg ennek inverziója, tehát vagy kenyér, vagy tojás, és persze sok gyümölcs, vagy salátafélék. Általában heti 3 alkalommal sütök kenyeret, egy félkilós paleo (vagy hajdinalisztes) kenyér 2 napra elég 4 embernek. Egy hátránya van: bárhogyan is variálom a hozzávalókat, ráunok néha a kenyerezésre. Ezért töltöttem a masszát a muffinformába, és mennyire más lett a végeredmény!



200 g szezám
50 g lenmag
150 g hajdinaliszt
7 tojás
jókora löttyintés olívaolaj
só, bors
1 tk kakukkfű, 1 kk kömény
1 púpos tk sütőpor
víz

A magvakat megőröljük, a tojásokat felverjük, összekeverjük az összes hozzávalót, és annyi vizet adunk hozzá, hogy egy jól keverhető masszát kapjunk. Ha túl sűrű, akkor tömör lesz a zsemle, ha folyós, akkor nem sül át és nem jön fel. 175 fokon sütjük kb. 40 percig. 12 zsemlemuffin lesz belőle. (Szilikonos muffinformában süssük!) Kívül ropogós, belül omlós!

2013. február 18., hétfő

Iskoláink

Sokadszor, de nem utoljára: suli!
Jelentem, bejelentkeztem a vizsgáimra: 
ápr. 18.: lezen, luisteren (olvasás, hallgatás)
ápr. 24.: schrijven, spreken (írás, beszéd)
A lejjebb bemutatott Zwolle városba kell majd vonatoznom, egésznapos proginak ígérkezik. Felköthetem a gatyám! Legutóbbi írás próbavizsgám pocsék lett, egyszerűen nem jöttek a szavak, meg ötletem sem volt a kifejtősökhöz. (És tessék, tanulás helyett itt ülök az Életkertben.) 
Azzal a bizonyos másik sulival meg igen visszafogott lett a történet, inkább nem is lamentálok ezen, csak türelmesen várom a levelet, ami azóta is... jön. Gondolom. Remélem.
Az igazi nagy durranás, no az a gyerekek sulija. Igen, gyerekek!!! Voltunk a Theo Thijssen-ben az ottani dirivel egy rendkívül informatív, mindent kimerítő megbeszélésen. A Madár utáni első olyan intézmény, amire aszondom, erre rá merem bízni a gyerekem. Aznap este csak úgy pezsgett a családi élet a vacsoraasztalnál. (Ezért jó a közös étkezés!! Ez a családi fórum!) Tele élményekkel, egymás szavába vágva idéztük vissza a temérdek látott és hallott tudnivalót, a Dalton sajátosságait, és magát a Theót, ami a Dalton-fellegvár, és egyben Assen legrégibb iskolája. 250 gyerek, mint egy nagyobbacska családban - jó, ez nyilván túlzás, de mintha a diri saját házában jártunk volna, olyan személyes az egész. Minden színes, a gyerekek műveivel díszítve, otthonos, "kuckó", van kis belső állatkert, tapasztalt, teljes munkaidős tanárok, és a lehető legmagasabb színvonalú, személyre szabott oktatás. Nem kellett a lányzót sokáig győzködni! Alig várja, hogy mehessen.
Mindeközben hazajött a félévi bizi, ennek színvonaláról egyszerűen nem érdemes szót ejteni. Az eredményei rendben vannak, kitérek majd arra is egyszer, engem a kommunikáció teljes hiánya, és a hagyományos iskolák egyéb rákfenéi bosszantanak, az általánosítástól elkezdve a tehetséggondozás nemlétéig (rajz, például, de a matek se semmi). Ez volt az utolsó csepp, kész, ennyit a remek hagyományos oktatásról. 
Most épp télvégi szünet van, nekem is, jövő hétfőn kell írni a dirinek, hogy két gyereket szeretnénk beíratni. A lányzó mostani dirijének is aznap szólok, ne a Theo-kollégától tudja meg.

Ajándékok az óvónéniknek
Más örömteli események is voltak a közelmúltban, mint
- Marjan-pótmamiéknál egy minden tekintetben fantasztikus vacsora - aranykezű hobbiszakács a férje, az ötfogásos indonéz menüjét szinte irigyeltem (és befaltam); 
- már olyan gyakoriak Greetje-ékkel az összeröffenések, hogy ezeket nem igazán számoljuk, közben Sjoerd és JP is szívesen lóg együtt (kávé, hülye tankos játék a számítógépen, de mi, csajok, ennek csak örülünk); 
- JP átlag heti két interjúra jár, mindenhova túlképzett, ezért valóban érdemes minél magasabbra kapaszkodni a szamárlétrán; 
- a sulimban új diák van, Charlene, fiatal kaliforniai leányzó, igen jól elvagyunk, és a közelben laknak ők is; 
- szerdán állatkertbe megyünk ismét együtt, nyolcan. Ja, ez közeljövő. 


Húsgombóc batátával és cukkinivel

Egy bejegyzés magamnak. Persze ha épp ezt olvasod, attól még megcsinálhatod. Irtó egyszerű, ezért kell, hogy emlékeztessem magam rá, ha ötletszűkében vagyok.

Téli paleo vacsi


Húsgombóc:
750 g darált hús
2 tojás
1 csokor petrezselyem
2 gerezd foki
1 kis hagyma
pár zellerlevél
borsikafű
rozmaring
majoránna
só, bors
(opcionális: 1 marék zabpehely)

Összegyúrjuk, nedves kézzel gombócokat formázunk, jó sok lesz. Kevés olajat hevítünk vastag aljú edényben, gombócokat átforgatjuk, bő vízzel felöntjük, felforraljuk, majd takarékon készre főzzük, vizet pótoljuk menet közben. Tálalásnál a finom szósszal nyakon öntjük a batátát.

Batáta:
1,5 kg édesburgonya (= batáta)
2 ek zsiradék (zsír, kókuszzsír, ghí)
1 hagyma
2 gerezd foki
2 babérlevél
kakukkfű
pirospaprika, só, bors
némi víz

Batátát felkockázzuk, zsiradékon pirítjuk, fűszerezzük, takarékon saját levében pároljuk, némi víz kell alá, mikor le-lekap az aljára.

Cukkini:
1 kg cukkini
löttyintés olívaolaj

Zöldséget karikázzuk, olajon megfuttatjuk, roppanósra pároljuk.

Ezek így együtt egy melengető, ínycsiklandó vacsorával örvendeztetik az éhes családot egy szabadban töltött, téli nap után!




Zwolle


Egy igazi városban jártunk. Városfal, régi épületek, a dicső Hanza-idők gazdag öröksége, temérdek city-slicker és egyetemista. Nem tudom megállni, jöjjön a képhalom.