Erwin levélképe

Erwinnel így búcsúztatjuk a nyarat - és köszöntjük az őszt! 

Élete első levélképén minden ragasztást ő végzett (fél tekercs cellux :) ), én csak pozicionáltam a leveleket. Gyűjtés+ötlet: Erwin. Gyönyörű a végeredmény - keretbe megy!

Hajdinás kókuszkenyér

Ezt a fehér kenyeret akkor csináltam először, amikor elromlott a turmixgépem, amiben őrölni szoktam. Itt nincsenek olajtalanított maglisztek, mindent házilag őrölt, magas olajtartalmú magvakból sütök. Kénytelen voltam olyan alapanyagokat használni, amiket a zacskóból kirázva azonnal bekeverhetek és süthetek. Meglepően finom lett ez a kenyér; ezen a képen házi, tisztított fűszervajjal szerepel, meg egy pici saját paradicsommal.

200 g kókusz (aprószemű reszelék)
150 g hajdinaliszt
9 tojás
1 dl víz
1 tk koriandermag, mozsárban törve
1 kk őrölt kömény
1 tk sütőpor
só, bors
magok ízlés szerint: napraforgó, mák, szezám

Egy tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat. A tojásokat robotgéppel addig verjük, míg habos, könnyű masszát nem kapunk. Beleöntjük a vizet, majd a száraz tál tartalmát. Jól elkeverjük, sütőpapírral bélelt tepsibe (20x30) simítjuk, tetejét gazdagon megszórhatjuk magvakkal, rendkívül jól megy hozzá a ropogós kéreg. 170 fokon sütjük 45-50 percig. Ha a magok nagyon pirulnának, borítsunk rá sütőpapírt. Amikor kész, rácsra helyezve hűtsük, szellőztessük. Melegen is szépen szeletelhető, a vaj is egy még meleg szeleten olvadt meg... :)

(Kókusz, a tengerimalac)

Fanyűvő

Ahhh, a férfiúi leleményesség!...

A hétvégén még az eső előtt - merthogy itt már beköszöntött az ősz, vagy hívjuk holland nyárutónak?... - a kertben tettem-vettem, Erwin épp alukált, kutya-cica hevert, idill. Aztán megjelent a Teremtés Koronája egy izével a kezében, és csak úgy sugárzott a büszkeségtől, mikor bemutatta a kreálmányát, íme: 

Egészen pontosan erre használta:

Lenyesett néhány ágat a teraszunk fölé belógó égerfáról, hogy még több napsugár találja meg az utat a kertünkbe. 

A lényeg most jön. Felébredt a manóka, ment ki a kertbe, látta a levágott ágakat, és megtalálta a fanyűvő szerszámot. Alaposan szemügyre vette, észrevételeit megosztotta velem.

"Anya, ez egy kapa volt a kertbe. De már nem olyan kapa... (egyébként nem is tudtam, h. tudja, mi az a kapa) Benne van Apa fűrésze. Ezzel a hosszú fűrésszel vágta le a magas fát, anya??"

Besz*rok-kategóriás logikai gondolatmenet a kis pasimtól! :)

Paradicsomi állapotok

Vannak saját paradicsomaink! Már éregetnek egy ideje itt a ház előtti kiskertben. Bár a piacon veszem a jó minőségű, piros parit, a sajátom mégis magasan veri őket. Ha meg kéne termelnem a családi adagot, amennyit mi négyen megeszünk, a kertünk, meg talán a szomszédoké sem lenne elég. Kedvenc gyümölcsöm, bizony! Gyerekként úgy ettem, mint az almát, csak magában, egyiket a másik után. :)

Nem kellett lemondanunk a paradicsomos ételekről csak azért, mert kerüljük a glutént - tehát a tésztát. Gyakran készítek olaszos "tésztaételeket", régi, bevált saját, és szakácskönyves recepteket, a tészta helyett barna rizzsel, quinoával, amaránttal, hajdinával... vagy pedig nyers, reszelt cukkinit, és/vagy reszelt répát adok a gazdag szószok mellé, egyik finomabb, mint a másik!

Az alábbi pazar étek a nyárutó zöldségeivel készült.

Padlizsános-cukkinis rakottas

3 padlizsán
2 cukkini
1 sárgarépa, reszelve
endívia saláta (vagy más, karakteres ízű saláta, ruccola, spenót)
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
600 g darált hús (marha)
2 konzerv hámozott, darabolt paradicsom
1 babérlevél
1-1 marék friss oregánó és kakukkfű (1-1 csapott ek szárított)
1 ek balzsamecet
reszelt sajt
olívaolaj

A cukkinit és a padlit hosszában, vékonyan felszeleteljük (tehát nem karikázzuk, hanem az arra merőleges tengelyre dolgozunk). Nagy tepsikre sütőpapírt fektetünk, azt vékonyan olajozzuk, ráfektetjük a szeleteket, azokat is vékonyan (ecsettel) olajozzuk, majd sütőben 200 fokon addig sütjük, míg meg nem puhulnak, ez kb. 15 perc.
Közben olajat hevítünk egy serpenyőben, megfuttatjuk rajta a felkockázott hagymát, hozzáadjuk a répát, a fokhagymát és a babérlevelet, kevergetjük, mérsékelt lángon pirítgatjuk őket együtt. Hamarosan hozzáadjuk a húst, ekkor magasabb lángon, fehéredéséig kevergetjük, felöntjük a konzerv parival. Friss fűszerek, só, bors, balzsamecet (tehát bolognai szószt készítünk). Fedő alatt készre főzzük.

Jöhet a rétegezés. Egy tepsibe (30x40) pár kanálnyit merünk a szószból, arra szépen lefektetjük a padlizsánszeleteket, 2 rétegben, majd só, bors. Rákanalazzuk a bolognai szósz felét. Arra fektetjük a cukkiniszeleteket, só, bors. Majd a szósz másik felét rásimítjuk. Az endíviát (vagy más salátát) laskázzuk, és befedjük vele az ételt. Ehhez nem lesz szükség egy egész fej salátára. Reszelt sajttal megszórjuk. 180 fokon kb. 20 percig sütjük, a sajt hólyagosodásáig, pirulásáig. A saláta összeesik, de nem ereszt zavaróan sok vizet a sajt alatt.
A sütőből kivéve pihentessük pár percet. Barna rizzsel, vagy quinoával, vagy anélkül tálaljuk. Egyszerűen pazar, megéri a konyhai munkát!

Nyelvtörő

Dühöngök. 

De már jó régóta. A fősulival kapcsolatos a dolog, szóval már érik egy ideje a probléma. 

Ugye a nyelvvizsga. Kell a diplomámhoz. Hogy kézhez kapjam, ha már jeles lett. Nyelviskola, magántanár, tolmács - ez itt a múltam releváns része -, de bizonyítani kell, hogy TÉNYLEG tudom a nyelvet. Minél többet tanítottam, annál inkább megundorodtam először a Rigó utca hegemóniájától, aztán a többi vizsgahelyen tapasztalt gusztustalan, méltánytalan vizsgamódszerektől. Mármint a tanítványok által megtapasztalt, mert én ugye bojkottálom a magyar állam által elismert kétnyelvű nyelvvizsgákat. A TOEFL-t letettem (293/300 pont) még a New York-i években, de az nem számított soha sehova, inkább csak a magam szórakoztatására mentem el vizsgázni. 

Épp az előbb találtunk nekem egy nyelviskolát, ahol hollandul tanulhatok, a meglévő tudásomra építhetek, és a végén vizsgát tehetek. Ez egy igen magas szintű nyelvvizsga lesz, ami a megszerzett tudáson kívül arra is jó, hogy végre beülhessek itt fősulira, netántán egyetemre, és a változatosság kedvéért azt csináljam, ami érdekel. Nyilván leteszem a vizsgát, egyrészt a továbbtanulás miatt, másrészt mert ha már itt élek, hadd beszéljem helyesen és választékosan a nyelvet. Akkor talááááán munkát is kapok...

Ugorjunk vissza a magyar fősulimhoz. Érthető, hogy kell az idegen nyelv, nem ezzel van bajom, főleg turizmus szakon, elengedhetetlen (meg úgy általában kellene mindenkinek, mindenhol). Az nem tetszik, hogy kizárólag a kétnyelvű szakmai nyelvvizsgát fogadják el. Minek is ezen füstölögnöm? Hiszen 1-2 könyv, 1-2 hónap, visszarepülök, leteszem. De. Itt mélyen gyökerező averziót és undort kell leküzdenem ahhoz, hogy egyáltalán rágondoljak, és ne kapjak dührohamot. Nem akarok kétnyelvű vizsgát. Nem akarok "szakmait". Mert SEMMI értelme. Egyiknek sem. Lehet ezen jókat vitázni, de velem nem, mert egészen véletlenül én pontosan tudom, mit jelent a "szakmai nyelvet" pár nap alatt, a munkahelyen megtanulni (minden munkahelyen más volt a szakzsargon, pedig ugyanolyan profilú multiknál dolgoztam). Ez a tipikus őskőkori mentalitás, hogy nosza, magoljuk be a szótárt, és akkor aztán tényleg frankón tudjuk használni az adott nyelvet! Ugyanez köszön vissza az ált. suliban, magoljon a kisdiák, ne beszéljen az órán, üljön, hallgasson, és véletlenül se dolgozzon csoportban. Tisztelet a kivételnek, amit Kék Madár programnak hívnak, vagy Waldorfnak, vagy egyéb "alternatív" módszernek, ami érdekes módon errefelé a normalitás - és láss csodát, nem hülyék a gyerekek, a társadalom meg produktív és toleráns. De biztos igazuk van a vaskalaposoknak. Meg a kétnyelvű szakmai nyelvvizsgáknak.

Düh elszállt.
Holnap majd teszek fel receptet.

Képek: Google

Jaj de jó a zabos sütemény!

Aprószemű zabpehelyből készül ez a finom és egyszerű sütike. Kicsit átdolgoztam az eredeti receptet, tettem bele diót, meg narancsot a citrom helyett. Ebbe most nem szórtam magvakat, de lehet a tésztájába keverni pl. egész tökmagot, vagy megszórni vele a tetejét. A sült zabpehely nyammogós állaga és a roppanós magvak olyan jó viszonyban vannak egymással, mint az édes banán és a friss narancslé!

200 g aprószemű zabpehely
50 g dió
1 narancs héja és leve
3 banán
3 tojás
10 csepp stevia (opcionális)
1 tk őrölt gyömbér
1 ek folyékony kókuszzsír/olívaolaj

A tojásokat felverjük, a banánokat villával összekeverjük, a diót serpenyőben megpirítjuk és durvára vágjuk. Minden összetevőt összekeverünk, steviával édesíthetjük, de anélkül is elég édes lesz. Szórhatunk még bele egész magvakat. Sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe/jénaiba simítjuk. Légkeveréses 160 fokon 45-55 percig sütjük. 

A recept eredetije Rineke Dijkinga szakácskönyvében található. Remek könyv, hasonló elvek alapján írt receptekkel, ajánlásokkal, mint amik szerint én is főzök. 

Pelenkaland

Lóg ez már egy ideje a fejünk fölött. Benne vagyunk mindannyian, legfőképp én, a procedúra szenvedő alanya. Mert Erwinnek ez egy nagy semmi volt, észre sem vette a gyülekező felhőket, a meddő kísérleteket. Igazából a szülői leleményesség és türelem próbatétele ez: 

A SZOBATISZTASÁG.

Ügyes, okos, elbűvölő kisfiam ugyanis két nyelven beszél, számol, épít, szerel, úgy általában az emberiséget leveszi a lábáról őszinte mosolyával és azokkal a világító szemeivel, de a BILI - no, az nem megy neki. Azaz ő nem megy hozzá. Nem kell neki. Nem érdekli.

Rátettem, regéltem neki, felolvastam öt könyvet, legóztam, énekeltem, full gyerekanimáció. Eredmény: "Nem jön pisi, anya. Építsünk méééééég!" Minél többen érdeklődtek Erwin pelenkája és bilije felől, annál inkább kezdtem én is elfordulni az egésztől. Ha ő nincs a buliban, akkor nekem sem megy. 

Aztán jött az isteni szikra. Három másik ember szobatiszta ebben a háztartásban. Mit lát a kisgyerek?? Mi hárman rendszeresen látogatjuk a vécét, őt meg a cuki sárga meg a kék bilire kényszerítjük és mint a cirkuszban, műsort rendezünk köré. Noooooormális?!? 

Persze, hogy nem. 

Előszedtem az ülőkére való "kisvécét", Michelle régi gyerekülőkéjét. "Gyere Erwin, vécére megyünk, ahol tudsz pisilni." Leült, átszellemült képet vágott, és pisilt. Azóta nem hord pelenkát.

Érted??? NEM HORD PELENKÁT!!!

Ma volt a negyedik napja pelu nélkül, és a második nap "baleset" nélkül. Sőt, ma velem tartott másfél órás kutyasétára a parkban, pelutlanul! Első pisi a kertünkön kívül, a szabadban :) 

Persze most, amikor ezt írom, éjszaka van, ott még nem tartunk. De ha így megy tovább... :)

Jajj, még valami. Hogy Michelle se maradjon ki: ő meg élete első sátras éjszakáját tölti, a SAJÁT sátrában, itt kinn a kertben! Ezt kapta tőlünk ajándékba a bizonyítványáért, meg hát azért, mert szeretjük. Most teszteli, mielőtt Texel szigetre megy. Olyan kis boldog volt :) Vitte le a hálózsákot meg az alvósjátékot, elemlámpát, lovas könyvet... (A képen a sátor még egyelőre "under construction".)

 

Hogy az ünnep se maradjon említés nélkül: nagyon boldog szülinapot kívántunk szeretettel a Dédimamának, aki ma 71 éves.

Nekem ezt jelenti aug.20. 

Fagyi helyett

Mennyei csokikrém banánnal, bogyókkal, ropogós dióval.... 

100 g kókuszkrém, VAGY 2 dl nagyon sűrű kókusztej
2 ek kókuszzsír
2+2 banán
2 púpos ek kiváló minőségű kakaópor
100 g dió, vagy törökmogyoró, vagy mandula
bogyós gyümölcs: szeder, eper, málna, ribizli... kinek mi terem/ízlik

A kókuszkrémet és a kókuszzsírt takaréklángon, 1 dl vízzel felolvasztjuk. Ennek hiányában 2 dl kókusztejjel készül, de ez tényleg nagyon sűrű legyen, vagy pl. agar-agarral keverjük el! (Kókuszzsírt a tej is kapjon.) Villával nyomkodjunk szét 2 banánt, keverjük a sűrű krémhez, majd a kakaóport is. A dióbelet kicsit pirítsuk meg egy serpenyőben (hamar megég!), vágjuk durvára, a felét keverjük a krémbe. 2 banánt vágjunk karikákra. 4 kehely készül így: fél banán karikázva, arra csokikrém, arra a bogyós gyümi, rá a dió. Mehet a hűtőbe.
Törökmogyoróval, mandulával is finom, szerintünk dióval a legjobb.  

Csalánaratás

Kora reggeli kutyaséta közben sikerült félkilónyi (ez egy nagy zacskó) gyönyörűséges, friss csalánt begyűjtenem. Aztán jött egy fantasztikus nap a tónál, de most inkább a vacsiról írok, amihez felhasználtam reggel aratott leveleim.

CSIRKE KARFIOLLAL ÉS CSALÁNOS ZÖLDMÁRTÁSSAL

800 g csirkemellfilé, vagy 1 kg felsőcomb
1/2 fej fokhagyma, durvára vágva
1/2 kg csalán
nagy csokor petrezselyem (kb. 100 g)
2 dl száraz fehérbor
1 ek arrow root (sűrítéshez; opcionális)

Nagy serpenyőben zsiradékot hevítünk, azon megkapatjuk a csirkehúst. (Mellfilé: nagy darabokra vágva, felsőcomb: bőrös felével lefelé. Felsőcombbal az igazi!!) Alaposan sózzuk, borsozzuk. Mikor kellően megpirult a külseje, mellédobjuk a fokhagymát, párszor megkeverjük és felöntjük a borral. Majd levesszük a lángot, betesszük a leszárazott petrezselymet, és ha kell,  némi vízzel felöntjük. Takarékon hagyjuk rotyogni, míg a csirke készre fő (45 perc). Közben előkészítjük a csalánt. Na most ha ez érdekel valakit, mit is jelent, az kérdezzen és leírom. Mikor kész a csirke, kivesszük a serpenyőből, a visszamaradt szószt turmixgépbe tesszük a csalánnal együtt és pépesítjük. (Botmixerrel rettenetesen fröcsög.) Szósz vissza a serpenyőbe, arrow root (ha kell), csirke be, és kész.

KARFIOLKÖRET MAGVAKKAL

1 szép, friss karfiol
2-3 zöldhagyma
1-1 marék tökmag és napraforgómag
1 csokor petrezselyem

A karfiolt rózsáira szedjük, és a rózsákat kicsi darabokra vágjuk. Zsiradékot (én szalonnát) hevítünk egy nagy serpenyőben, rádobjuk a karfiolt és a magvakat, és gyakori kevergetés mellett roppanósra pároljuk, ez kb. 10 perc. Az utolsó percekben adjuk hozzá a felkarikázott zöldhagymát, nagyon hamar megpirul. Só, bors, friss petrezselyem. 
Ez a legfinomabb karfiolköret, amit mostanában ettem, megy minden húshoz, zöldfűszerekkel variálható.
Változat: a magvak helyett durvára vágott mandulával és törökmogyoróval is remek!

A további zöld dolog a tálban reszelt cukkini olívaolajjal és friss fokhagymával, plusz köretként. Ez is megy mindenhez, különösen a paradicsomszószos kajákhoz!

Au revoir!

A búcsú napja volt ez. A szőke kissrác Michelle osztálytársa, velünk átellenben lakik - holnap reggelig. Franciaországba költözik a családjával. Michelle aztán pontosan tudja, milyen egy UTOLSÓ nap, és micsoda izgalmak elé néz kis barátunk. Minden jót, Chris!

Szivárványos gyümölcs

Csak úgy ragyog! Vendégvárónak, vagy saját élvezetre.

Baggelhuizen Plas

Újabb szuper nap a tónál! Ettől eléggé tartottam, mi lesz majd itt nyáron a tópart, mármint a Balaton nélkül. Hozzászoktunk a vízparti mulatságokhoz. Ez a kis tó viszont kárpótol érte! Millió gyerek - és milyen szépen tudnak a holland gyerekek együtt játszani! Egészen picik is komoly csatornarendszereket vájnak a homokba a parton, majd a vizet - ki hinné! - gátakkal szabályozzák. :)  

 

Almás-répás finisüti

Nem egy szépségdíjas, de finom és gyorsan megvan. Sütni sem kell. A kedvenc energiaszeletedre kend a krémet, vágd a hűtőbe és hagyd békén egy napig - ha szépen akarod szeletelni. Mi inkább kanállal kiettük az adagunkat egy óra múlva, de mára szépen összeállt és könnyen kijött a tepsiből. Energiaszeletre találsz több verziót is, pl. Elmiránál, én szokás szerint abból hoztam össze, amim épp kéznél volt.

150 g dió

50 g szezám

100 g kókusz

100 g datolya

1 kk fahéj

1/2 kk kardamom

frissen őrölt bors (opcionális)

200 g kókuszkrém (erről írok még alább)

1 alma

1 sárgarépa

A datolyát apróra vágjuk, pici vízzel feltesszük főni, hogy megpuhuljon. Ahogy egyet rottyan, levehetjük, botmixerrel pépesítjük. A diót, szezámot, kókuszt megőröljük, a datolyával egynemű masszává keverjük, fűszerezzük (egy kicsi bors feldobja az ízeket). Olívaolajjal vékonyan megkent tálba, pl. jénaiba (20x30 cm) nyomkodjuk. A kókuszkrémet felolvasztjuk takaréklángon 1-1,5 dl vízzel. Sűrű krémet kapunk, ebbe reszeljük a hámozott almát (én Fuji almát, ez kemény húsú, édes) és a sárgarépát. A datolyás masszára simítjuk, és hűtőbe tesszük. 20 kockára vágható, minden kocka tetejét gyümölccsel díszítjük (így egész vállalható külsőt nyer).

Irtó finom, a hűtött kókuszkrém fagyiszerű, a datolyás massza meg ínycsiklandó!

Kókuszkrém. Ez a kókuszhús összepréselt, szilárd tömbje. Ha ezt felhigítjuk és átszűrjük, kókusztejet kapunk. Itt baráti áron kapható, és mivel ez végülis kókusztej-koncentrátum, jobban megéri, mint a tej, sokkal intenzívebb ízű, és olyan sűrűségűre higítom, amilyenre akarom. A csomagban elválik a kókuszzsír magától a krémtől. Ha húsos kajához adom a krémet, először leszedem a kókuszzsírt, abban pirítom a húst, a krémet meg a későbbiekben, kockázva adom hozzá, hogy könnyebben oldódjon. Kókuszkrém hiányában jófajta, krémes kókusztejjel is készülhet a süti, de azt nem árt süríteni (agar-agar, arrow root).

A kezdet

Szép nap ez a blogindításra. Bolondításra. Legfőbb fényforrásunk olyannyira elvakít, hogy a képernyőmön mindent a szürke különböző árnyalataiban látok. Ha a sejtésre beállított színek a benti félhomályban elborzasztanak, majd éjjeli műszakban kijavítgatom a napfényes balgaságokat. Egyébként míg ezt írom, Luci fenn nyervog a fán, mert nem tud lejönni. Szerintem a jövőben ellen fog állni a galambfészek csábításának.