Alkotók

Havas képet csak azért nem teszek fel, mert ide már nem vagyok hajlandó beengedni a hosszúra nyúlt telet. Még ma is havazott, pedig már a szülinapomra kell lassan készülődnöm. Húsvéti deko is késik - kinek van kedve nulla fokban nyuszikákat készíteni, meg kis kedves, színes tojáskákkal bíbelődni?!

Michelle ilyeneket rajzolgat mostanában...

A gyerkőcök ügyesednek: az egyik főz, a másik vág, de ennek előtörténete van.

A Fióka ollót ragadott és az összes, keze ügyében lévő papíron kipróbálta. Azóta mintha rendezettebb lenne a nappali... Inkább felszámoltuk a papírhalmokat. Az olló iránt táplált érdeklődését nem fojtottuk el, hanem megtanítottuk helyesen kezelni a "kezébe nem való" eszközt. Az eredmény alább látható, az autót egyedül vágta ki az eredetileg téglalap alakú  kemény papírból.

Michelle főzésre járt csütörtök délutánonként, kemény 3 alkalommal. Az eredeti tanár lemondta, így gyorsan - és leleményesen - beszervezték a helyi kínai éttermet, hogy tartsa meg a foglalkozásokat. A röhögéstől szinte fuldokoltam, namondom, pont a kínaiban fog főzni a lyány?! Ugrattuk is napokig a rendeléseinkkel, mígnem az első főzőóra után, sugárzó arccal átnyújtotta az általa készített, überfinom saté-t. Húsdarabolás, sütés, szósz, minden, ahogy kell. Aztán spring roll, majd bami volt a végrehajtott feladat. És mindenből családi adagot csinált, mindent megosztott, majd rávett, hogy itthon folytassuk a csütörtöki konyhatündérképzést. Ma befogtam a zöldségelőkészítésbe, húst is sütött. 

A zord időről még egy gondolat. Itt érdekes módon nem a tavaszhoz sorolják a márciust. Nincs is igazán felháborodva senki a szűnni nem akaró havazáson. Sőt, meglepődnek, mikor mesélem, hogy nálunk már lassan egy hónapja ketyeg a tavasz. Hiszen csak márc.20-án, déli 12-kor kezdődik, tehát a csillagászati évszakokat tartják számon. Ha belegondolok, mennyire logikus! És mennyire holland: nem siránkozunk, ésszerűen gondolkodunk. Ennyi.

Hétvégi kirándulás szokatlanul passzív pillanata.
Általában a kutyákkal együtt rohangálnak.