Az az egyetlen hátránya a blogolvasásnak, hogy az ember egy pillanatra a blogozó (nevezzük nevén: Dea) életének része lesz, bekukkant és körülnéz kicsit, vigyorog meg ámuldozik - aztán lecsukja a laptopot és felmegy aludni itt Assenben. Semmi gond nincs Assennel meg az alvással, csak jó lenne néha átruccanni a Magasföldre. Már ha éppen nem tintahallal foglalatoskodnak.
Ezt nyilván csak Dea érti rajtam kívül, úgyhogy írok gyorsan mást is.
Erwin késsel, villával eszik, amikor épp hajlandó evőeszközt a kezébe venni. Mára tökéletesítette a technikáját, a reggeli mákos muffinját 3 vékony szeletre vágta, este a husit falatkázta. Én még ilyen ügyes gyereket nem láttam.
Az esti mesék után, mikor szokás szerint összebújtunk a gyerekekkel az ágyukban, a világ legszerencsésebbjének éreztem magam.
És ez most úgy elég is.
(Tanulás, próbavizsgák, munkanélküliség, fagyos szél, adóvisszatérítés, <-- hurrá, Előd levele, mínusz 10, csakazértis kertészkedés, tanulás, próbavizsgák... az élet alsóbbrendű mozzanatai.)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése