Fanyűvő

Ahhh, a férfiúi leleményesség!...

A hétvégén még az eső előtt - merthogy itt már beköszöntött az ősz, vagy hívjuk holland nyárutónak?... - a kertben tettem-vettem, Erwin épp alukált, kutya-cica hevert, idill. Aztán megjelent a Teremtés Koronája egy izével a kezében, és csak úgy sugárzott a büszkeségtől, mikor bemutatta a kreálmányát, íme: 

Egészen pontosan erre használta:

Lenyesett néhány ágat a teraszunk fölé belógó égerfáról, hogy még több napsugár találja meg az utat a kertünkbe. 

A lényeg most jön. Felébredt a manóka, ment ki a kertbe, látta a levágott ágakat, és megtalálta a fanyűvő szerszámot. Alaposan szemügyre vette, észrevételeit megosztotta velem.

"Anya, ez egy kapa volt a kertbe. De már nem olyan kapa... (egyébként nem is tudtam, h. tudja, mi az a kapa) Benne van Apa fűrésze. Ezzel a hosszú fűrésszel vágta le a magas fát, anya??"

Besz*rok-kategóriás logikai gondolatmenet a kis pasimtól! :)