Pár kép a jelenlegi színfoltokról. Azokból nyáron sem volt túl sok; megörökölt kert lévén kivártuk, hol, mi nyílik, mit érdemes megtartani. Az árnyékos virágágyat kipucoltam, ott tiszta lappal kezdünk, a napos rész meg a vetemény lesz. A füves részt meg szerintem mocsári nőszirommal, náddal, sással övezzük, annyi vizünk van. Nem érdemes harcolni ellene. A vadszőlőm láthatólag jól érzi magát, csak esze ágában sincs megpirulni. Az utcában már lángol némely kerítés, olyan színben pompázik a vadszőlő (a blog hátterénél is élénkebb).
A cica nagyon hiányzik a kertből, meg a ház is valahogy kevésbé puha a doromboló, szuszogó szőrmók nélkül. Nyugalmat áraszt a mélyen alvó macska. Egyik szomszédunk mesélte, hogy 9 macska tűnt el innen nyomtalanul. Az ő hétévese is, aki pedig minden reggel hazajárt, mint Luci. Aztán egyszer csak összefutott vele. Egy másik családnál lakott. Mikor még nála volt, a másik háznál elkezdték etetni, és egy szép napon a macskusz döntött. Ugyanezt mondták az állatvédők is, hogy ez itt gyakran megtörténik, itt sokan szeretik a macskákat, és kitesznek nekik kaját. A többi rajtuk múlik. Inkább így legyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése